Egy településnév családtörténeti vonatkozásai

Lakóhelyem, Tököl rác elnevezése évszázadok óta: Tukulja. Megpróbáltam megfejteni, hogy miért is adhatták a már középkorban is írásosan említett Tökölnek ezt a nevet a 17. században betelepült délszlávok. Nyilvánvaló egyik ok, hogy mivel a délszláv nyelvekben nem létezik "ö" betű, így kimondani sem tudták a balkáni telepesek a "Tököl" szót, sem pedig a sokszor teljesen értelmezhetetlen latin fordításokat. Más települések példáján is kimutatható, hogy a déli telepesek nagyjából a település nevének kezdőbetűjét próbálták tartani, meg a szó hosszúságát is igyekeztek az eredetihez közelíteni. Így aztán "megszületett" a Tukulja szó. De mit árul el a Tukulja szó? Hogy boszniai telepesek nevezhették el Tökölt Tukuljának. Ugyanis ez egy jellegzetes, iszlám hatást mutató boszniai szó, mégpedig személynév. Amely aztán Magyarországon egy "a" toldalékkal kiegészülve településnév lett. 

És hogy milyen családtörténeti vonatkozása lehet annak, hogy a Tukulja szó boszniai eredetű? Az, hogy ilyenkor a "kutató" ráfókuszál a "Tukulj" szó boszniai használatának pontosabb régióira, jelen esetben Észak-Boszniára, a Száva folyó mentére. Így - a kutatás keretében - el lehet jutni olyan, egyébként például az egykori tököli rácokkal népviseleti párhuzamokat jelentő térségekbe, ahol aztán felfedezhetők olyan más családnevek is, amelyek előfordulnak "Tukuljában", azaz Tökölön is. Ezáltal pedig egy adott családfakutatás, családtörténeti "nyomozás" pontosabb eredményeket hozhat.