Amikor még léteztek zárt közösségek

Valaha a nemzetiségi közösségek igen zártan működtek és évszázadokon át igyekeztek megtartani homogenitásukat, azonosságukat, szabályaikat, hagyományaikat és persze a nyelvüket. Ennek okán is fordulhattak elő olyan házasságkötések, amelyeknél az ifjú pár közelebbi-távolabbi rokonságban állt egymással. Ezzel összefüggésben lakóhelyem, Tököl vonatkozásában lettem figyelmes egy érdekes anyakönyvi bejegyzésre. Nevezetesen 1919. november 19-én egybekelt bizonyos Gabelics Jácint és Bednanics Mária. A vőlegény édesanyja - a menyasszonyéval azonos nevet viselve - szintén Bednanics Mária volt. A menyasszony édesanyjának neve aztán megint csak Bednanics Mária volt, a menyasszony édesapját pedig Bednanics Jánosnak hívták. Utánanézvén a "dolgoknak" elmondható, hogy a vőlegény anyja, apósa és anyósa unokatestvérek voltak, így a vőlegény és a menyasszony is egymásnak. Manapság ezek a fajta "kereszteződések" elképzelhetetlenek a világ "összekeveredése" okán, de mindenesetre valaha ilyen is volt. A leírt házassági személyi körtől már csak az érdekesebb, hogy ezen milyen hatással is lett a családra. Egy-két dolgot tudok erről is, de azt egyszer talán majd máskor írom le...